Neszmély története
Sártvány

Sártvány [Sartuan]


1303-ban említi egy oklevél (DL 1651). Ebben az oklevélben Sartuan alakban fordul elő az esztergomszigeti apácák tulajdonában lévő terület, amelyből egy eke nagyságú darabot három márka jó ezüstért eladnak a szomszédos Sénkőaszó birtokosának, Zovárd mesternek.

Fekvése:
A fenti oklevél csupán egy rövid határleírást közöl, a Sénkőaszóval való határát, pontosabban az új határszakaszt írja le. Eredeti kiterjedéséről, az ottani településről nincsenek információink. Nehezen azonosítható a határleírásban szereplő forrás illetve hegy is. Györffy György lokalizációja az újkori település (major) alapján történt, s valószínűleg itt lehetett az Árpád-kori is. Nevezetesen a Hosszú-Vontató--Bors-hegy--Nyerges-hegy--Nagy-Teke-hegy--Gombás-hegy--Nagy-Somlyó által körbevett kis medencében Neszmélytől délkeletre, Dunaszentmiklóstól kelet-délkeletre. A medencét átszelő kis erecskét övező, ma kaszálóként hasznosított üde rét, az északabbra, ma legelőként hasznosított területek Gombáspuszta környékén, valamint a Tekeres és a Bikol patakok közelsége kedvező lehetőséget nyújtott egy kisebb, félnomád állattenyésztő csoport megtelepedésének, amelynek feltehetően itt volt a nyári szállása. Télen a Duna-part a szigetekkel nyújthatott lehetőséget a nehéz időszak átvészelésére. A honfoglalás után itt letelepedett csoport utódai később elhagyhatták a területet, s valószínűleg királyi adományként került az esztergomszigeti apácák birtokába. Sorsáról keveset tudunk. A különböző fennmaradt nyomokból egy lehetséges történetet vázol fel a Neszmélyi rege. Ha Györffy György lokalizációját fogadjuk el, akkor tulajdonképpen a medence tartozhatott az egykori Sartuan birtokhoz. Véleményem szerint módosítanunk kell Sénkőaszó település lokalizációját, s nem Sártványtól északra a Duna mellett, hanem keletre a Bikol mellett helyezkedett el. Ekkor az oklevél határleírása nem északi határrész, hanem északkeleti. Utóbbi változat mellett szól a terepszemlém tapasztalata, amelynek során nemcsak a forrást, de a hegyet is sikerült beazonosítanom. (Részletesebben lásd Sénkőaszó címszó alatt.) Ez esetben viszont Sártvány kiterjedhetett északra a mai Gombáspuszta területére, akár a Dunáig is, azaz egy állattenyésztő csoport esetén a teljes legelőváltó utat a birtok részének tekinthetjük. Nyugati illetve keleti határát a Gerecse Dunáig húzódó nyúlványai jelenthették.

Története:

1303-ban az esztergomi apácák birtokában van. Később 1339-ben, amikor Neszmélyt Poloniabeli Miklós mesternek adományozza Károly Róbert, az apácák gazdatisztje, Péter is a tanúk között szerepel, nyilván a közvetlen szomszédság miatt. A középkori okleveleinkben másutt nem szerepel. Az újkorban uradalmi major volt, s csak a XIX. század második felétől lakhatták. (A II. katonai felmérésen nem jelzik). A III. katonai felmérés térképén Sártvány psz. megjelöléssel szerepel. Birtokosai a XIX-XX. században az államosítás előtt a Klosterneuburgi Ágoston-rendi szerzetesek voltak. Napjainkban pusztaság, területén épületek nincsenek, csak kaszálók, illetve a környező dombokon erdőgazdálkodás folyik.

Nevének jelentése:

A Sártvány nevet Kiss Lajos etimológiai szótára a Sártivánvecse nemzetség egyik ősének nevéből eredezteti. A Sártiván nevet Györffy György a Sary Tiván csuvasos jellegű török (onogur?) névből származtatja, s 'fehér sólyom' jelentést tulajdonít neki. A nemzetség itteni birtoklására közvetlen, írásos adataink nincsenek. Ittlétük nyomait a fentebb említett Neszmélyi rege vázolja.

Egészen más megközelítést, s magyarázatot ad Czeglédi Katalin, aki Csuvasföldön tanulmányozta a helyi névadási szokásokat, különös tekintettel a víznevekre. Csuvasföldön talált Sartuan [ejtsd: szártuán] nevet, s az összetett szó mindkét tagjára bőséges példákat. Az sz~s szókezdő váltakozás nyelvjárási szintű, a régi magyarból is több példát ismerünk rá, pl. a szár~sár(ga) színnév.
Professzor asszony szíves közlése alapján:

Szerkezetileg összetett szó: Szár + tvány.
Összetett szóként, az előtag külön és az utótag is megtalálható külön akár önállóan, akár más szó elő- és utótagjaként a Volga-Urál vidéke földrajzi neveiben. Az adataim szókezdő s- hangértéke sz-. Az adatokban szereplő további jelek: ă: nagyon röviden ejtett o szerű hang, ě: nagyon röviden ejtett e-ö szerű hang.
A magyar Szártvány korábbi alakja Szártván < *Sartăvan lehetett, A szóvégi -ny előzménye ez esetben -n.
A -tvány < *tăvan < *tuvan < *tuwan előzménye más irányban is tovább változhatott: *tuwan > *tuan > 1. tun, 2. tan 3. ton.
Szerkezetileg képzett szó, a szótő vö. csuvas tu 'csinálni, szülni', ennek lehet tuv, tăv változata is. A képző 1. 1. csuvas -an, -en jelen idejű melléknévi igenév képző, tehát 'születő, csináló' a szó szerinti jelentése. 2. -nă: múlt idejű melléknévi igenév képző (az adataim között ilyen is előfordul. Szó szerinti jelentésben tehát 'a született'.
Az előtag Szár (ld. Sar) közszói jelentését tekintve: 1. folyó, 2. forrás 3. gödör 4. sárga, fehér 5. képző 'valamivel ellátott'.
Az utótag tvány: '1. tó, 2. víz 3. forrás 4. születés 5. gödör',
A névadási szokásokat illetően a Volga-Urál vidékén nem jellemző még a településnevek közt sem a személynévi eredet. Azok is legtöbbször víznévi eredetűek, mert a települések, erődített helyek úgy keletkeztek, hogy folyóelágazás közén, folyókanyarulatban vagy két forrással rendelkező folyó közé építették a lakóhelyet. Ezért egyszerűen a víz neve átment a település nevére.
Minthogy a folyót, a folyó vizet teremtménynek és élőnek tartották eleink, szemben az állóvízzel (ld. tó, mocsár, folyó holt ága stb.), ennek a mintájára nevezték meg a többi élőlényt is, a növényt, az állatot és az embert. Az élet alapfeltétele tehát a forrás, a mag, az ős, stb., következésképp a személynévnek alapja, a legelső nemzetségek, népek nevei dinaszia (ez pedig személynévi) névi eredetűek. A nemzetségnévnek és a madárnévnek tehát a végső gyököt és az elnevezés módját illetően sok köze van a víznévhez, víznévi eredetű egyéb területnévhez, de nem feltétlenül szolgált neki alapul. A vízneveknek pedig soha.
A példákban a fent megadott jelentések valamelyike érvényes, de nem lehet mindig ugyanaz, mert a térszínformák, a vizes helyek változnak.
A csuvas adatok azért fontosak, mert őket korábban böszörményeknek hívták s a böszörmények szarmata hunok, akik komi-zürjén területről vándoroltak a Volga nagy kanyarulatába a mai lakóhelyükre. A magyarokhoz pedig a böszörmények és a szarmaták egyaránt kötődnek, ezekről részletesen írtam a könyveimben.

Példák (Forrás: Czeglédi Katalin A szkíta-hun nyelvek I-II. Elérhetősége: I. kötet ; II. kötet ):
Sartuan sărčě

'Sartuan hegye'. h. Ašm.XI.74.: csuv. Sartuan sărčě, hely neve, NAP:-, Ar.:-.
< csuv. Sartuan < Sar
+ tuan < *tuwan
+ sărčě ? csuv. sărt 'szirt, hegy'
+ -ě (< -i): birtokos személyjel E/3.

Sartumkka

'?'. h. Ašm.XI.74.: csuv. Sartumkka or. Astradamovka, orosz település neve, NAP:-, Ar.:-.
< csuv. Sartumkka < Sar
+ tumkka
or. Astradamovka < Astra
+ damovka,

Sartumkka

'?'. h. Ašm.XI.74.: csuv. Sartumkka, piaci falu, NAP:-, Ar.:-.
< csuv. Sartumkka < Sar
+ tumkka

Sarton

'?'. v. Ašm.XI.74.: csuv. Sarton, kiremet neve, NAP:-, Ar.:-. Ld.: csuv. Sartăvan, Sartuan.
< csuv. Sarton < Sar
+ ton

Sartăvan

'?'. f. Ašm.XI.75.: csuv. Sartăvan, NAP:-, Ar.: csuv. Sartăvan M., árok, patak. Ld.: csuv. Sarton.
< csuv. Sartăvan < Sar
+ tăvan

Sartuan

'?'. h. Ašm.XI.75.: csuv. Sartuan, NAP:-, Ar.:-. Ld.: csuv. Sarton.
< csuv.Sartuan < Sar
+ tuan

Sartăvan

'?'. d. Ašm.XI.75.: csuv. Sartăvan, hely neve, NAP:-, Ar.:-. Ld. Sartăvan M.
< csuv. Sartăvan < Sar
+ tăvan

Sartăn

'?'. h. Ašm.XI.75.: csuv. Sartăn, város neve? NAP:-, Ar.:-.
< csuv. Sartăn < Sar
+ tăn

Megj.: a kiremet 'pogány áldozati hely'-et jelent, amely rendszerint egy forrás mellett volt található.

A rövidítések magyarázata:
Ar Archivális anyag: NIKITIN, I. D.: Toponimika (nazvanija urocsis, ovragov, leszov i drugih punktov szelenij) Csuvasszkoj ASzSzR. Naucsnyj arhiv CsNII, knizsnoje posztuplenije N. 72. Kézirat.
Ašm. ASMARIN, N. I. 1928-50: Thesaurus linguae Tscuvaschorum I-XVII. Csuvasszkoje Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo. Kazan-Csebokszari.
csuv. csuvas
d. domb
h. hely
NAP Naszeljonnyje punkty csuvasszkoj ASzSzR. Csuvasszkoje Knyizsnoje Izdatelsztvo. Csebokszari, 1974.
or. orosz
v. vallási

Make a Free Website with Yola.