Neszmély története
Neszmélyi Miklós

Neszmélyi (Poroszlai) Miklós


Az életrajz a Pécsi Egyházmegye millenniumára megjelent alábbi kiadvány alapján készült: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009-1543) Szerkesztette: Fedeles Tamás-Sarbak Gábor-Sümegi József Pécs, 2009. Neszmélyi Miklós életéről Pór Antal is írt, illetve lengyel nyelven Stanislaw A Sroka.
A mitra (püspöksüveg) képe a győri székesegyház kincsét ábrázolja.

A Sziléziából érkező Miklós mester életének korai szakaszáról keveset tudunk. Származásáról épp a neszmélyi birtokadományozás kapcsán értesülünk. Az adománylevél nem maradt fenn, csak tartalmi átirata ismert egy későbbi peres ügy kapcsán (DF 207285). Eszerint "...magister Nicolaus de Polonia, frater Herrici de Zauan, de genere dominorum Plespah et Leuskonis de Franconya", azaz a frankóniai Plespah és Leusko urak nemzetségéből származik, apja Zauani Henrik.
Az 1330-as évek elején került Magyarországra, s nyilván magas műveltséggel rendelkezett, ha a királyné felkérte fia, Lajos nevelőjének (informator). Működése sikeres volt, erre vall, hogy már Károly Róbert is adományban részesítette. 1339-ben kérte és kapta meg Neszmélyt. Az adománylevélből arról is értesülünk, hogy rokonságának több tagja is áttelepült Magyarországra, Neszmélyt is unokaöccseivel, Zotroghnak nevezett Miklós fiaival Hanckóval illetve Mátéval közösen kapta. (Hanckó neve még többféle változatban is előfordul az oklevelekben: Henthko, Hanthko, Hencko). Ahogy befolyása nőtt az udvarban, több rokonát is pozícióhoz segítette. Az előbb említett Máté 1346-ban udvari lovagként szerepel. Wylkowi Bertold fia, János nevű unokaöccsének váci és pozsonyi kanonoksága mellé erdélyi kanonokságot is szerzett 1345-ben. János nevű unokafivére számára 1347-ben egy győri kanonokságot kért a pápától. Pécsi működése alatt ezt a Jánost a várbeli Keresztelő Szt János társaskáptalan prépostjává tette. Mihály nevű unokaöccse kapta meg az ő püspökké szentelése után korábbi győri és erdélyi kanonoki javadalmait. De gondoskodása kiterjedt Sziléziában maradt rokonaira is. Volter fia László számára a boroszlói (Wroclaw) székeskáptalanban szerzett kanonoki javadalmat.

Miklós egyik vezetéknevét az 1339-ben megszerzett Neszmélyről nyerte. A később megszerzett Poroszló után nevezik Poroszlainak is. Magyarországi karrierje Lajos király uralkodása alatt teljesedett ki. 1344-ben Lajos titkos kancellárrá illetve kápolnaispánjává tette. Feladatai közé tartozott a királyi udvarhoz kapcsolódó hiteleshelyi jellegű oklevéladás irányítása, egyben az udvari papság és a királyi udvarhoz kötődő liturgia irányítása. Titkos kancellári tisztséget ebben az időben általában püspökök töltöttek be, Miklósnak ezidőtájt csupán győri és erdélyi kanonoksága volt, így Lajos Miklóst kalocsai érsekké választtatta meg, ilyen jogcímen szerepelt is 1345-ben. A pápa azonban a korábbi érsek kívánságára a veszprémi püspököt nevezte ki kalocsai érsekké, Miklóst pápai káplánná tette, illetve pécsi kanonoki javadalmat adott neki, s ekkor adta áldását unokaöccse kanonoki javadalmára is. Lajos ekkor a megüresedett veszprémi püspökség élére ajánlotta kedves emberét, de azt sem nyerte el. Az utódok kijelölése körüli ellentét a klérus és a király között végül kompromisszummal zárult. Miklós 1346 február 13-án pécsi püspök lett, felszentelésére a pápa március 28-án adta meg az engedélyt. Ez a kinevezés jelentős költségekkel is járt, amelyet részben a pápának, részben a királynak kellett fizetni, ezért pápai engedéllyel Miklós a püspökség minden világi és szerzetes papjától segélyt (charitativum subsidium) szedhetett. Ebben az évben kapta meg ő és Máté udvari szolgálataik fejében Poroszlót.

Pécsi püspökként nagy energiával látott munkához. Lemondott udvari tisztségeiről, s kérvényezte a pápától, hogy miséjét más elfoglaltságai miatt korán reggel, még világos előtt elmondhassa. A nagy műveltségű főpap nagy súlyt helyezett arra, hogy megyéjének papsága is műveltebb, a tudományokban jártasabb legyen. 1346 decemberében kérvényt intéz a pápához, amelyben azt kéri, hogy egy személyt több javadalomra is kinevezhessen, s egyúttal hat pap kinevezését kéri, akiket saját szolgálatára oda küldhet, ahova akar ötéves időszakra, tehát akár tanulásra is. Főpapi kormányzásának segítésére megszervezte püspöki kápolnáját. Egyik káplánjának, Cseszki Miklósnak a veszprémi káptalanban szerzett javadalmat. Káplánjai közé művelt embereket választott, akár külföldieket is, például a jogban jártas pozsegai prépostot, Montilioi Pétert. 1346 végén a pápa, VI. Kelemen száznapos búcsút adott azoknak, akik a püspök szentbeszédeit meghallgatják, és miséin részt vesznek. Mindezek arra mutatnak, hogy ezidőtájt Miklós Avignonban tartózkodott. Visszatérve pápai látogatásáról csatlakozott Lajoshoz, aki 1347 májusában indította meg Nápoly elleni hadjáratát, ő vezette az egyik sereget. A harcokban nem vett részt, mert már szeptemberben személyesen vett részt Budán egy, az egyházmegyéjét érintő tizedperben. Püspöksége első éveiben több pápai megbízást is teljesít. 1347 tavaszán egy oklevél-hamisítással meggyanúsított ferences szerzetes kérésére tartott vizsgálat lefolytatásával bízták meg, majd a Szent Sír kanonokrend glogoncai prépostjának panasza nyomán jár el Miklós szlavón bán hatalmaskodása ügyében. 1347 őszén a nyitrai főesperesség betöltése nyomán kialakult vita lezárásában kapott szerepet. 1348-ban ő az egyik kijelölt személy, akinek jelentést kellett tennie a szepesi prépostság püspökséggé emelésének kérdésében. 1352-ben a johanniták egyik magyarországi védnökének (conservator) jelölte a pápa. Egy-egy alkalommal a Magyarországra küldött pápai követ támogatására kérték fel.

Egyházmegyei tevékenységéről viszonylag kevés információval rendelkezünk. 1347-ben ő fejezte be az egyeztetést a johannitákkal a rend Dráván túli birtokai után járó tizedekről. 1350 elején személyesen kereste fel a szekszárdi konventet, és íratta át a püspökség kiváltságait. A korábban már említett művelődési elképzelései, valamint az egyházszervezeti változások megalapozták, előkészítették az utóda, Vilmos püspök idején alapított egyetemet. Az elődei idején elkezdett szervezeti változásokat Miklós fejezte be, s az egyházmegye anyagilag is megerősödött. Mindez lehetővé tette, hogy a püspök építkezésbe fogjon. 1355-ben számol be a pápának arról, hogy a pécsi várban egy kápolnát alapított nyolc oltárral Szűz Mária tiszteletére, és a látogatók számára búcsút kért. A kápolna rangját kiemelte, hogy legalább nyolc tagból álló és jelentős javadalommal rendelkező papi testület tartozott hozzá, amely független volt a székeskáptalantól és a pécsi plébánosoktól. A kápolnát saját temetkezőegyházának is építtette a püspök, amely funkciója szerint a káptalantól jogilag független püspöki kápolna egyházaként szolgált. Ez a díszesen kialakított, Aranyos Mária-kápolnának nevezett épület a főpapot segítő testület jelentőségét is kiemelte. A kápolnában a Mária patrocínium mellett oltárt kapott Szt. István király, Szt. László király, Szt. Imre herceg, Szt. Erzsébet, Szt. Márton, Szt. Livinus, Szt. Dorottya és Mária Magdolna. Szent Livinus tiszteletét Miklós püspök honosította meg Pécsett, a szent ereklyéjét 1351-ben hozta magával a flandriai Gent városa Szt. Bavo bencés apátságából a szent történetével, legendájával és teljes miséjével együtt. Minderről a legrégebben, 1487-ben nyomtatott pécsi misekönyv, a Pécsi Misszálé (Missale Quinque­eccle­sien­se) tudósít egyik rubrumában (a mise fekete betűs szövegével ellentétben pirossal szedett szöveg, a papok számára nyújt utasítást illetve tájékoztatást). Miklós valószínűleg diplomáciai küldetésben járt Gentben. Valószínűleg itt találkozott a mindennapok misztikáját előtérbe helyező, az egyház belső lelki és erkölcsi megtisztulását hirdető irányzatokkal, s vált azok lelkes korai követőjévé. Az irányzatból a század végén nőtt ki a devotio moderna (modern lelkiség) mozgalom, amelynek korai magyar előfutárának tekinthetjük Miklóst.

Neszmélyi Miklós emlékét az utódok is őrizték. A XVI. század elején Oláh Miklós esztergomi érsek is megemlékezik róla Hungária című munkája Pécsről szóló fejezetében. A kápolna említése mellett - amelyben "látható Miklós hajdani pécsi püspök sírja, aki az igaz püspök mintája volt." - jelleméről így ír az érsek:"...míg nappal Isten igéjével táplálta híveit, éjjel kimenvén a közel fekvő erdőbe, onnét a szegények számára vállán hozott fát, hogy nemcsak püspöksége jövedelméből, hanem keze munkájával is segítsen rajtuk." Pór Antal nyomán közli Szénássy Zoltán.

Napjainkban az 1991-ben felépült iskola viseli Launai Miklós nevét Neszmélyen.

Make a Free Website with Yola.