Neszmély, Tekeres-völgy

Ott ahol egykor a Tekeres kanyargott, ma gátak veszik körül a medret. Benn marsbéli táj fogad, lenge szellő játszadozva borzolja a felszínt, s porfelhők indulnak útnak a Duna felé. Erősebb szél talán a túlpartra is elviszi a tároló hírét. De a környéken a fákon látható a "vöröslő fájdalom". hogy mégis a Földön vagyunk, azt a déli részen megmaradt csapadékvíz, a tárolót fedő tavacska jelzi, aminek partján gázlómadarak nézik értetlenül a holt vizet. No meg a messzebb buján tenyésző növényzet. De éles a határvonal, amit olykor néhány vakmerő, vagy inkább eltévedt növényke megpróbál áthágni. Sok idő, s számtalan kudarc kell még, míg ez a vöröslő tájseb eltűnik innen, ha másképp nem, hát a szelek szárnyán, s lerakódik valahol, vastagon... mígnem a játszi szél onnan is továbbviszi a Dunába, vagy még messzebbre.

A tulajdonos Rekultív Depónia Kft. jó üzletet látott benne, hogy veszélyeshulladékát ide temesse, s tetézze a környezetszennyezést. De nem sikerült átvergődniük a bürokrácia útvesztőin. Szerencsére, mondhatnánk. Így viszont semmi sem történt a megelőző évek alatt. A szépen hangzó ígéretek (betemetjük, rekultiváljuk) csak szólamok maradtak. Ha nem hozhatnak újabb veszélyeshulladékokat ide, akkor... Megkerestük a céget, de csak egy semmitmondó nyilatkozattal reagáltak, miszerint a falu nincs veszélyben. A terveikről, az általuk vállalt rekultivációról egy szó sem szerepelt a nyilatkozatban, inkább fizetik a bírságot, s a határidő letelte után nyilván visszapasszolják az államnak a területet...