|
Története:
A Vár-hegy tetején elhelyezkedő erődítés illetve őrtorony múltja az idők homályába vész. Okleveleinkben nem szerepel, feltárás híján építési ideje, s pusztulásának körülményei is ismeretlenek. A Gerecse Dunára néző magaslatain a bronzkortól kezdve építettek földvárakat az itt letelepedő népek. A Vár-hegyen lévő erődítés talán valamelyik bronzkori kultúra népének hagyatéka, de építői honfoglaló őseinkkel bezárólag számos nép fiai közül kikerülhettek. Bél Mátyás Notitiae Hungariae novae historico-geographica (Magyarország újkori történetének és földrajzának leírása) c. művében említést tesz a romról, s a helybeli hagyományra hivatkozva azt a 'Gustusok', azaz a gótok erődjének tartja, honfoglalás előtti építménynek. Bél Mátyás értelmezése valószínűleg hibás. A latinosan lejegyzett 'Gustus', kiejtve gusztus sokkal inkább a latin custos, azaz 'őr, felügyelő' szó népetimológiás változata lehet. A latin megnevezés azt valószínűsíti, hogy nem a helyi magyarok használatában állt, hanem idegen (ajkú?) katonaság használta. Esetlegesen egyházi tulajdonos is szóba jöhet. A custos egyházi rang megnevezése is: őrkanonok. Az egyházzal való kapcsolat elhalványult emléke lehet az a helyi hagyomány is, amely szerint alagút vezetett volna a toronyból a mai református templomig. Régészeti feltárás hiányában csak találgatásokra vagyunk utalva. S az sem dönthető el, kik, s mikor használták a várat.
Szénássy Zoltán feltevését, miszerint a Kanizsay család birtokolta volna, nem támasztják alá adatok. A töredékesen fennmaradt neszmélyi pecsétlenyomatba akár szárnyas saslábat is bele lehet látni. Viszont Kanizsay komáromi ispánsága idején a mezőváros Hanckófi-birtok, az őrtorony nem volt olyan jelentős, hogy más család birtokolja, ha pedig tényleges vár lett volna, tudnunk kellene ispánjáról. A torony helyi jelentőségű építmény lehetett, valószínűleg a tatárjárás után épült, a XIV. század elején, amikor Neszmély Károly Róbert híve, Tamás esztergomi érsek, illetve a király fő ellenfele, Csák Máté területe közt feküdt, az ütközőzónában. Tulajdonosainak érdekében állt a Duna mentén haladó út felügyelete, de bármelyik félnek szintén a váraik (Esztergom illetve Komárom) ellen induló esetleges támadások előzetes felderítése. A mai református templom építési idejével korreláló Zsigmond-kori keltezésre sincs adat, ennek megalapozottsága kétséges, mivel ebben a korban a tűzfegyverek terjedése miatt már nem épültek belsőtornyos várak.
| |
