Neszmélyi leletek Neszmélyi fej

Kivonat a Magyar Művelődéstörténet című kiadványból, Bp é. n. Részlet A késő-gótikus és a renaissance-kor művészete című fejezetből (Szerző: Balog Jolán).

"Az épületszobrászat emlékei aránylag igen szórványosan maradtak fenn. A budai Nagyboldogasszony-templom egykori kapujából néhány töredéket őriz a Székesfővárosi Múzeum kőtára, valamennyi az 1400 körül úgynevezett lágy stílus képviselője. A századfordulón készülhetett a kassai dóm északi és nyugati kapuinak érdekes domborműsorozata, melyből főleg Szent Erzsébet legendájának friss közvetlenséggel, önálló képzelettel mintázott jelenetei válnak ki. A többi reliefek is tele vannak külföldi példáktól független, friss ötletekkel, nyilván valamennyi helyi mester alkotása. Közvetett külföldi, főként a Parlerek hatása alatt készült helyi munkának kell tartanunk a brassói Feketetemplom támasztó pilléreit díszítő monumentális szoborsorozatot, melynek kifaragása a XIV. század végétől a XV. század derekáig húzódhatott. E nagyobb sorozatoktól eltekintve, a monumentális épületszobrászat emlékei többé-kevésbbé megsemmisültek. Csupán néhány, imitt-amott hírmondóként fennmaradt faragott gyámkő, vagy boltozatzárókő jelzi egykori létezését, elterjedését és magas színvonalát, mint például a pannonhalmi kolostor gyámkövei (1486) erőteljes realizmussal mintázott alakjaikkal, vagy a nemrég előkerült neszmélyi gyámkőfej (XV. század második fele), mely talán a templom építészét ábrázolja, hihetetlen egyszerű formákkal, lapidáris stílusban, de páratlan kifejező erővel. Színmagyar vidékről való származása csak növeli jelentőségét. Sajátos formanyelve magyar felfogását tükrözteti."
A református templomról írt Sztehlo-jelentés szerint a déli előcsarnok bejárója felett belül, zárókő gyanánt volt másodlagos beépítésben.
Jelenleg Tatán, a Kuny Domokos Múzeumban található. Csonkolása a török kor következménye.