 |
Neszmély története |
 |
 |  | |
Bors-hegyA Bors-hegy Neszmély délkeleti határában, a Gerecse nyugati vonulatának északi részén emelkedik. Legmagasabb pontja 389m tszf. Tulajdonképpen a Hosszú-Vontató-hegy keleti nyúlványához tartozik, délről a Száz-völgy, nyugatról a Nyerges-hegy, északról a Sártványi-medence határolja. Írott forrásokban csupán a XIX. században bukkan fel, azonban közvetett adatok alapján, jóval korábbi névadást feltételezhetünk, s a névadó személyt is megnevezhetjük. Nevének eredete: Neve a személynévként is használt török eredetű bors főnévből származik. A névadót Miskolc nembeli Bors comes személyében véljük megtalálni. II. András 1225-ben megerősítő oklevelet adott ki, amelyben helybenhagyja a Domonkos bán alapította, Babaduri-hegyen található apátság javára tett adományokat. Ezen adományok között szerepel a Sumuldon fekvő szántó, a Stanchon lévő szőlő, illetve a Rugus nevű helyen található erdő. Ezek az adományok egy csoportban szerepelnek, nyilván a szomszédság miatt, Sumuld a mai Szomóddal, Stanch a mai Dunaszentmiklós környékén fekvő egykori faluval, míg a Rugus [Rögös] nevű hely a környéken található heggyel azonosítható. A Bors-heggyel való azonosítás alapja, hogy az apátságot ugyan Domonkos bán alapította, de felszereléséről, kegytárgyakkal, s birtokokkal való ellátásáról fia, Bors comes gondoskodott, emiatt az apátság később felvette a kegyura nevét, s az oklevelekben Borskeddhelyi, majd Borsmonostori apátság néven szerepel. Ezek alapján a Bors-hegy névadójában közvetlenül Bors comest tisztelhetjük itteni birtoklása okán, vagy közvetve, a róla nevezett apátság birtoklása okán. | ||
 |  |
